Végre lesz gólbíró a VB-n! Vagy inkább jajj nee!!??

• A gólbíró bevezetése a fociba nem új gondolat, éveken át érveltek ellene is, mellette is

• Egyesek szerint megöli a futball igazi hangulatát, és a bírói hibák a játékhoz tartoznak, mások szerint ez bullshit, és legyen már kamera, ahogy a teniszben is. Az első csoport kétségkívül nagyobb

• Az első csoport csak addig nagyobb, amíg kedvenc csapatuk nem kerül hátrányba egy amúgy szabálytalan gólnak köszönhetően. Ilyenkor vannak, akik csöndben átsomfordálnak a második csoportba, és vannak, akik ilyenkor nem szeretnek a videóbíróról beszélgetni

• Akárhogy is, a Fifa és Joseph bólintottak: 2014-ben, Brazíliában először használnak VB-n gólbírót

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) zöld jelzést adott a GoalControl elnevezésű gólbíró-technológiának, így ezt alkalmazzák majd a jövő évi, brazíliai világbajnokságon is.

A 14, nagy sebességű kamerával működő, német fejlesztésű rendszer gond nélkül működött a júniusi, ugyancsak Brazíliában rendezett Konföderációs-kupán, és a FIFA ennek tudatában döntött most.

A KK-n ugyanakkor mind a 68 gólt helyesen ítélték meg a játékvezetők, így a GoalControlnak egyetlen téves döntés esetében sem kellett bizonyítékot szolgáltatnia. A bronzmérkőzésen – amelyet hosszabbításban Olaszország nyert Uruguayjal szemben – az első találatnál abban segített a rendszer, hogy kétséget kizáróan igazolta, a gólszerző Davide Astori még azelőtt ért bele a labdába, mielőtt az áthaladt volna a gólvonalon.

“A technológia jól működött, a bírók szerencsések voltak, mindig minden a helyén volt” – jelentette ki még akkor, az elődöntők után Joseph Blatter, a FIFA elnöke.

A nemzetközi szövetség április elején döntött arról, hogy a szintén kamerarendszerrel dolgozó brit Hawk-Eye, valamint a mágneses mezőket alkalmazó német-dán GoalRef és a német Cairos helyett a GoalControl kap lehetőséget a bizonyításra a Konföderációs Kupán.

Labdarúgó-vb-n először alkalmaznak majd gólbírót.

Advertisements

Basler kamerák a világűrben

Immáron több mint egy éve keringenek a Földgolyó körül a Nemzetközi Űrállomáson üzembe állított – a Basler partnere, a FluxData Inc. által fejlesztett – második generációs, mezőgazdasági felhasználást célzó kamerák.

A FluxData persze rendkívül büszke az újonnan kifejlesztett kamerarendszerre.

5fbd6656156d845984343e0edadff934

Az elsősorban mezőgazdasági célokat szolgáló műholdkamera fejlesztésben az Észak-Dakotai Egyetem hetven hallgatója vett részt. De azért a NASA is besegített. A biztonsági kamerákban használt technikai megoldások továbbfejlesztésével pedig lehetővé vált, hogy a Föld felszínét folyamatosan pásztázó kamera nagy termőterületekről szolgáltasson információt egy adatközpontba. Amit még igazán csúcsnak tartanak a szakemberek ebben az egészben, hogy természeti katasztrófák esetén is hasznos eszköz lehet a károk felmérésében, illetve abban, hogy egy tűzvész vagy egy árvíz valójában mekkora és milyen jellegű területet sújt.

A Basler megfigyelő kameráinak elektronikai megoldásaira épülő rendszer ma már arra is alkalmas, hogy a világűrben kutatási, oktatási célokat szolgáljon, illetve segítse a természeti katasztrófákra gyors elhárítását, a FluxData vezérigazgatója szerint.

aa

Mire jó a magyar fejlesztésű Airglass?

Például arra, hogy Jeb Corliss, a világhírű madárember csak virtuálisan halálozzon el miközben élete egyik legeszementebb wingsuitos ugrását hajtja végre. A wingsuit a világ talán legveszélyesebb sportja, minden évben számtalan halálos baleset történik, rajongóit mégsem lehet lebeszélni az újabb és újabb ugrásokról.

Jeb Corliss végül sikeresen suhant át Kína egyik legkeskenyebb hasadékán repülőmókus-ruhájában. A 2000 méter magasról indított ugrásról azonban maga is elismerte, a computer vision-re épülő Airglass nélkül még ennél is nagyobb kockázatot kellett volna vállalnia.

Mert mi is az Airglass? Egy elég király sisak, mellyel szimulálni lehet egy ugrást. Hogy jobban érthető legyen, Jeb például Kaposújlakon ugrált ki két kilométer magasról a helyi reptér felett, a fején lévő Airglass azonban a Jianglangshan hegy szívében lévő szűk és mély repedést szimulálta elé, így lényegében kockázatmentesen gyakorolhatta a 7-8 méter széles hasadékon való átrepülést.

airglass
forrás: airglass.com

„Nagyon érdekes, menő, teljesen működik. Elsőre meghaltam, másodikra már nem. Becsapta az agyam, tökéletes volt, a fejemben tényleg az játszódott le, hogy berepülök a sziklák közé. Sokkal jobb volt, mint amit vártam.”

A sapkából 2 éven át csak prototípusok léteztek, azonban az érdeklődők már megrendelhetik az első 100 darab egyikét.

És akkor a videó, ami mindent megmagyaráz: